Kedves Aignerszilard!
Bar horgaszataimat sosem igazitom az altalad megkerdojelezhetetlennek josolt
varhato idojarashoz,mert kb olyan hibaszazalekkal dolgozol mint Zambojimmy a
kakasrulett c.csepeli hadijatekban,de azert szeretnem veled is megosztani nepies
eszreveteleimet...
Leirnek nehany tapasztalatot az alapjan hogy mikor a vizen toltom,vagy a parton
idomet,es dacolok az eppen aktualis elemekkel, milyen megfigyeleseket tettem.

Az a helyzet hogy nem tudok olyan idojarasi korulmenyt mondani amiben meg nem
fogtam volna csukat-esetleg a tombolo vihart,villamokkal,mert akkor a
csapasveszely miatt kiveszem a botokat,es atvaltok uvegbotos
harcsazasra,femcsonakbol,mert villamharito azert kell,meg a szaksajto szerint is az
a legtutibb idoszak- de nem ismerek olyan legkori viszonyt sem ami nem lett volna
jelen olyan esetekben amikor nem fogtam.
Ugy vettem eszre hogy a csuka napsuteses idoben az esetek 99% ban arnyekban
all,onnet les aldozatara,a fenmarado 1 % az amikor a nap allasa miatt az arnyekkal
vedett terulete megszunik ezert atall egy masik helyre,atuszik a tulpartra,keres egy
maganak megfelelo arnyekos reszt.Ez igy van majdnem minden evszakban kiveve
telen amikor mozog,es az ivaskor amikor "fogyatkozik",de telen is ha teheti,es a
vizmelyseg,es hofok megengedi az arnyekot kedveli.A jeg az mas,akkor az egesz
nap,es viz arnyek neki.A tiszan az iden fogott csukaim kozul (kb:30 db) majdnem
mindegyiket arnyekos akado alol szedtem ki uszoval,vagy "rendszerre" atalakult
felszerelesemre kitekereskor ilyen helyrol vagott ra,vagy a villantora az arnyekos
oldalrol vetodott.Ugycsinalom a tiszan hogy a csonakkkal mindig a napnak
"szemben" allok be,es az arnyekos oldalt tesztelem,mert ha  teljesen hattal allok a
napnak,vagy a napos arnyektalan oldalon, nem jon a hal.Persze ez a
hattalallas csak a meghorgaszot terulethez viszonyitott poziciobol igaz.
A deleskapas.A rablohorgaszok koreben legendassa valt deles kapas,ami a deli
napfordulo kornyeken beszokott kovetkezni,szerintem annak tudhato be hogy
ilyenkor valtoznak a fenyviszonyok ezert a hal elindul,az uj helye fele.A standard
elmelet miszerint a csuka nyaron csak hajnalban,es napnyugta elott,es alatt eszik
,szerintem teljes faszsag.A stuka akkor eszik ha ehes,es ha jol latja aldozatat,es azt
villamgyorsan lesbol meg tudja tamadni,nem erdekli sem eso,sem szel,sem
legnyomas sem az hogy mikorra kell kiernie az allomasra a tizeve nem latott
osztalytarsairt.Tehat nagyon fontos a feny,arnyek,es a feny beesesi szoge.Ha
hattal all a napnak akkor a vizben atszurodo fenysugarak a leheto legjobban
megvilagitjak a csalihalat,ha viszont szemben allna vele,akkor a nap vakitana ot is,a
vizoszlop is amiben tartozkodik, vilagosabb lenne mint arnyekban,es az aldozatot is
gyengebben erzekelne,szelsoseges esetben pedig csak a sziluettjet latna.Ezert
nem szabad a horgasznak sem a napon ugy tartozkodnia ,hogy arnyeka igy enyhe
gyanut ebreszthet benne,tehat a celpont fele mutasson.      
Napos idoben ha a viz tukorsima a csalihalak a felszinen
matatnak,legyezgetnek,ilyenkor a felszinalatti horgot kapjak be altalaban,zavaros
,hullamzasos vizfelszinnel inkabb az also,vagy a vizkozti horog a nyero.Ha a viz
tiszta mint most,tobb a kapas a latasi viszonyok miatt,ilyenkor a durva cucc lehet
csak az akadaly,mert jobban lat,ha arados,pezsdulos akkor kevesebb,de
hatarozottabb.Ha az arnyekelmeletet nem vesszuk figyelembe,akkor  tiszta idoben
a szurkulet azert lehet jobb a verofenynel,mert ilyenkor romlanak a latasi
viszonyok,fellep a farkasvaksag utan a csukavaksag,kevesebb lessz a vizben a
feny,jobban torik a kishalon,igy az jobban latszik,kisebb a horgasz arnyeka.Ez
talan magyarazza az altalanos elmeletet valamelyest.

Szabadszemmel is szoktam nezni a csukakat,altalaban tavakban,ahol latom oket.
Kodos idoben valamivel kevesebb a kapas,es tobb aranyaiban a retur,mert ezek
meg mindenre ravagnak,de ha fuj a szel,esik az eso akkor altalaban egy felorara
leall a kapas,addig amig az uj idojarasi korolmenyhez nem alkalmazkodnak.Ez az
alakalmazkodas az arnyekos buvohely elvesztesevel jar,es a celszemely eszleli
hogy kevesebb a feny,de a felszint a cseppek miatti zavarosodas miatt leginkabb
biztonsagos buvohelynek tekinti,ezert beall kozvetlen a felszin ala,de mindig csakis
ugy hogy a hata mogott legyen valami tampont,biztositek,ami altalaban az
akadoja,vagy ha az nincs a partfal,es leginkabb azon az oldalon amerrol a szel
fuj,tehat nem veri ki a hullamzas. Lattam nehany csukat igy allni szemerkelo
esoben kozvetlen a "labam elott",pl.tavaly a potykan egy kb hatkilosat,emit eloszor
egy uj faagnak neztem ,majd megdobbenve lattam hogy egy gyonyoru
stuka.Elelogattam a kishalamat,le se kakilta,felnezett,eluszott melette,majd lebukott
a melybe.Kirohogott.        
Zuhogo eso.Ebben az idojarasi korulmenyben leginkabb a partfal alatt,a
toresvonalon fogtam oket,ittis a szelirannyal szembeni oldalon.Ott a biztonsagos, ott
van a taplalekhal is,mert nem veri ki a hullamzas.Van egy tezis miszerint a
szelirannyal egyezo oldalon van a hal,mert oda viszi be a viz a
szennyezodeseket,ezert ott vannak a kishalak.Ez az lehet amikor a kishal menekul
a buvohelyre a rossz oldalrol es erre jatszik a csuka,de ez szerintem csak a teli
rohangalos,korozgetos idoszakaban all meg,amikor keres,de akkor meg ugyis
megy mindenfele.Nyaron eloszor biztonsagba vonul,majd bevarja a kajat.Ha a
"hullamvereses" oldalon van a hal,akkor az csak szerintem  a szel csitulasa utan
van,jo sok idovel,mikor visszaall,de ez ekkor mar nem hullamvereses.De mi van
akkor ha folyovizen oldalrol fuj a szel?Szerencsere ilyen nagyon ritkan van,es a
szelirany sosem meroleges a partra,ilyenkor en altalaban ha nem partrol
horgaszom,bebujok a szel ala,ha partrol akkor a csendesebb reszre dobalok.Es mi
van az ejjeli csukaval?Hat volt mar olyan is,csak ritkan,es csak joidoben
nyaron,tizenegykorul,de ezt azthiszem alatamasztani majd a teli ejjeli
vilagitopatronos lekhorgaszatokkal tudjuk leginkabb.Es mukodni fog az ejjeli
lekicsukazas.    
szerintem.
riff