Hal !

Tegnap kuttyogatni szerettem volna menni Godre , de a kellemetlen
szel miatt otthonhagytam a kuttyogatobotot , es inkabb kedvenc
sulloimet probaltam inzultalni. Keso delutan indultam az egyik 
baratommal csonakkal Alsogodrol a Csarda elol. Itt van kikotve egy
uszohazhoz a csonakunk. A godi gatakon csucsforgalom volt ,
rengetegen strandoltak , pecaztak igy  inkabb a masik oldal fele
indultunk. Eloszor vegigmartogattuk a egy hosszabb gatat , ahol nem
volt semmi , majd visszacsurogtunk a parhuzamgathoz. Letett botra
kishallal volt egy kapasom , de otthagyta a snecit es csak nehany
kisebb fognyom mutatta hogy valamilyen minieger sullocske
probalkozhatott. Lassan besotetedett , es vegre elerkezett az az
idoszak amiert jottunk. Elovettuk a wobblereinket , es a kovek
mellett huztuk vissza oket lassan a nagy sodrasban. Sokaig teljesen
remenytelennek tunt a dolog , de egyszercsak akkorat koppant valami a
wobbleren hogy nem is ertem miert nem akadt meg. Szokas szerint
szinte a labam elott vagott ra a tuskeshatu , es tavozott angolosan.
Az adrenalinszintemet persze egybol megemelte , es mar lelkesebben
dobaltunk tovabb. De tobb kapas mar nem volt , felemelt sullyal
tovabbcsurogtunk lefele. Itt is uresnek tunt a palya. Mar teljesen
csillagos volt az eg es ugy tunt nem igazan hajlandoak enni a sullok.
Kerdeztem is Pistitol , nem kellene-e hazamennunk lassan , de o
nagyon lelkes volt az elozoleg meselt wobbleres remtorteneteimtol es
kerte hogy nezzuk meg a parhuzamgat feletti gatat amit vilagosban nem
tudtunk meghorgaszni , mert egy csonakos ult a spiccen. Hat mondtam
ezen ne muljon , menjunk. Beinditottam a motort es a gathoz kozeledve
lelassitottam amennyire csak tudtam. A viszonylag csendes bar az
ejszakaban igy is zajosnak tuno beallas utan horgaszni kezdtunk. Az
elso dobasnal mar be is akadt a wobblerem , kiszalltam a csonakbol es
a partszelhez setaltam , ahonnan a kovek kozul valahogy csak
kiszabaditottam. Gondoltam ha mar itt vagyok kisetalok a gat
spicceig. Gyonyoru csillagfenyes nyari ejszaka volt nagyon jol
ereztem magam hal nelkul is , bar hazudnek ha azt mondanam nem
orultem volna egy szep sullonek. A wobblert szinte csak tartottam a
sodras es a lassabb viz hataran. Talan a harmadik dobas utan mar
megint kozel a parthoz valami ravagott a ShadRap-re es szaladhatott
is az eleteert. Nem is hiaba szaladta mert ez is lemaradt. Nem tudom
mi tortenik , mostanaban az atlagosnal sokkal tobb halam marad le
wobblerrol mint egyebkent. Pedig a horgok hegyesek elvileg jonak
tunnek. Eppen ezen toprengtem meg ket dobassal kesobb , amikor
egyszeruen csak elnehezult a bot , es valami rugdosni kezdett a
vegen. Hoppa megint halam van ! Ugy megindult a sodrasban hogy
hirtelen nem is tudtam mire velni a dolgot , ez mar csak nem egy kilos
sullocske lesz. Neha mintha - ahogy a harcsak szoktak - utne a
farkaval a zsinort. Arra gondoltam hogy egy kisebb harcsaval akadtam
ossze , es kiabaltam is a baratomnak hogy hozza a szakot. De nem ,
lehet hogy jol ereztem es a fejet razza , megint razza , es mostmar
szinte biztosan hogy megis sullo lesz. Megerkezett Pisti is a
meritovel es latjuk hogy sullo. Probalom megnezni hol van a wobbler.
Teljesen kint a szajabol , csak el ne menjen ! Nagy ramazurit rendez
meg van ereje , elottem kavarja vizet , forgolodik , felek hogy
lemarad. Aztan lassan engedi magat huzni , Pisti a vizbe teszi a
szakot es ravezetem a halat , o megemeli , vegre megvan ! Egy ot kilo
koruli sullo nez velunk farkasszemet a csillagos ejszakaban. A
wobbler kiakadt a szajabol merites kozben  kesobb alig tudtam
kibanyaszni a haloszemek kozul. Csak szerencsem volt ezzel a hallal ,
meg eppen idoben kerult szakba nem lepett meg mint nehany mostanaban.
Otthon pontosan megmertem 5 kilo ot deka volta kekfarku. 

                                                     Szt. Attila