A jászrekord lejjebb!!

Csuka-sztori

A tavaszi árvizek "áldásos mellékhatásának" köszönhetően ezen az őszön a Mártélyi holtág több csukát adott, mint az elmúlt 5 évben összesen, így mások sikerein felbuzdulva én is a csukák nyomába eredtem. A haverok mondták ugyan, hogy inkább kishallal fogják, de én bizonyítani akartam a pergetés felsőbbrendűségét, nem hallgattam a tanácsaikra. Talán az volt a baj, hogy mindjárt az első napon fogtam egy jó kettes csukát gumihallal, így hajlamos voltam elhinni magamról, hogy kivételes pergető őstehetség vagyok :-).

Három, pergetéssel töltött betlis nap meggyőzött az ellenkezőjéről, és mégis megpróbáltam az élőhalas csukázást. A november 12-i dátum ellenére ragyogó idő volt. Délre már egy jó másfeles és egy kilós csuka méltatlankodott a bilincseken, vízközt úsztatott vörösszárnyú lett a vesztük. Már egy órája nem volt kapás, egészen belefeledkeztem a sütkérezésbe, lustálkodásba. A túlpart közelében mutatkozó egy-egy rablás végül felébresztette bennem a pergető horgászt, behúztam az úszókat, felszedtem a karókat, és áteveztem a túlparti tuskós elé. Volt egy kis szél, úgyhogy leböktem az egyik karót, kikötöttem a ladikot és egy 20 grammos, aranyszínű Effzett-utánzattal dobálni kezdtem. Szokásomtól eltérően drótelőkét kötöttem, ki akartam próbálni, hogy a vékony, egyszálas acéldrótból fabrikált előke ront-e vajon a villantó mozgásán. A 3 méteres bottal, 23-as damillal messze repült a súlyos kanál, jól át tudtam fésülni a a rablások környékét. Úgy 20-30 eredménytelen dobás után úgy döntöttem, hogy ideje odébbállni, és a lassan sodródó csónakból folytattam a pergetést. Élveztem a jó járású villantó lüktetését a bot végén, gyakoroltam a "hulló falevél" figurát, egyre kevesebb vízfenékre süllyedt nyárfalevelet fogtam, már csak az a bizonyos rávágás hiányzott. A sokadik behúzás közben úgy 15 méterre lehetett a villantó, éppen egy lefelé lebegtetés volt soron, amikor a fenék fölött megpöccintve újraindított villantót - mint ahogy a nagykönyvben meg van írva - végre elkapta valami! Éreztem, hogy nem szivar méret, de egyelőre szépen jött a csónak felé. Nem akartam, hogy ugráljon, a víz felé tartott bottal pumpáltam egyre közelebb. A felvisító orsó adta tudtomra, hogy nem akárkivel akadtam össze. A halam szerencsére a nyílt víz felé vette az irányt. Közben a szél vészes közelségbe sodort a partszéli sekély tuskóshoz, ráadásul két otthagyott karó is a legrosszabb helyen meredezett. A következő kirohanással nem lesz ilyen szerencsém, innen el kell tűnni mihamarabb, gondoltam magamban, miközben az evező után botorkáltam a ladik másik vége felé. A csónak már a szélső tuskóknak ütközött, amikor - egy életem, egy halálom - kinyitottam a felkapókart, térdeim közé szorítottam a botot, és biztos távolságba lapátoltam az akadók közeléből. Izgatottan igyekeztem újra felvenni a kontaktust, és megkönnyebbülten nyugtáztam, hogy élénk ellenállás van a megfeszülő zsinór túlsó végén. Közben már a tuskós felé igyekezett az ellenfél, de a víz közepén már én voltam helyzeti előnyben. Szép komótosan fárasztottam, arra is jutott időm, hogy a két kipányvázott csukát a csónakba emeljem, hogy később véletlenül se legyenek útban.

Közben elégedetten észleltem (ki ne ismerné ezt az érzést :-)), hogy a parti közönség figyelme is egyre inkább felém fordul ("mi a fene az, tán amúr?", és hasonló találgatások hangzottak el).

Már közel járt a jószág, egy fordulónál megláttam a széles hátát, majd megnyugodva konstatáltam, hogy a szája sarkában, mindhárom ágával jól akadt a horgom. Még egy pár percig kerülgette a ladikot, minden áron alatta igyekezett fedezéket keresni, de végül megadta magát, és szákba került. De jól esett !!! :-)))) A drótelőke csupa cikk-cakkosra volt görbülve, a fárasztás hevében biztosan keresztbe került egyszer-kétszer a csuka szájában.

"Személyi adatok": 77 cm hosszú, 5,60 kg. A gyomrában egy negyed kiló körüli EK/ponty? maradványai, és egy friss, 5 dekás forma törpeharcsa volt, kimeresztett uszonyokkal(!).

Benyus



Itt küldöm az Rlistára a múltkori jaszkómat a személyi adataival.
Különösebb lírát nem akarok mellé kanyarítani, csak száraz tények.

Fogás ideje: 2000.08.22.
Helye: Tisza, Algyő
Tömeg: 2.00 kg
Hossz: 41 cm
Kerület: 37 cm
Felszerelés: Milo Sectra Gold bolognai bot, 8 m
                      14-es főzsinór, 12-es előke, 16-os horog, 4 g-os úszó
Csali: csonti csokor

Üdv
Benyus