Buzogánywaggler
 

Lassan befagynak a vizek, én ilyenkor szoktam begyűjteni az egesz évre való
waggler készlet alapanyagát, a buzogányszárat. Ilyenkor már jó érett, a jégen
könnyen megközelithető. (azért csak óvatosan)
Kb. fél méteres szálakat vágok le egy jó köteggel, majd száraz meleg helyen
száritom néhány hétig, miután megtisztítottam őket egyenként. Vastagság
szerint szétválogatom őket, majd méretre vágom egy szikepengével.
Egy időben szinte teljesen kiszedtem a szivacsos, rostos belső részt egy
erre a célra kialakított meghosszabbított szárú 3,5-4.5 mm fúróval, kézzel
óvatosan tekergetve.
"Tőkesúlynak", amig nem készitett egy haverom öntőformát, horgászboltban
vásároltam kb. 5 mm atmérőjü ólmot, majd az előre elkészített 0,5 mm
drótból hajtott megfelelő hosszú szárral hagyott karikát egyszerűen kombinált
fogóval belepréseltem. Ez azért is jó volt mert azeléggé puha ólmot a buzogányszár
belső átmérőjéhez lehet alakitani a fogóval.
Ma már csak annyit szedek ki a belsejéből, hogy az ólom könnyedén elférjen
benne. Uverapiddal beragasztom. A vékonyabb végűekbe antenna sem kell,
csak a vágási felületre egy kis uverapid, lezárni.
A vastagabbak bambuszhasíték antennát kapnak, amit a legegyszerübb
saslikpálcikából kialakitani.
Minden egyes úszot egyszer ujjal nagyon vékonyan végig kenem ugyanezzel a
kétkomponensű ragasztóval, sokkal hosszabb élettartamú lesz.
A test bármilyen festékkel festhető, az antennát mártani szoktam, de ez
egyéni izlés dolga.
Kis gyakorlattal közel egyforma dobósúlyú wagglereket lehet késziteni, és
nagyon jól működnek. De a legfontosabb, mindegyik a Te kezed műve!

TeamPiko