Eljőve a december, számomra a leltár ideje horgászatilag. 10 éve lógatok
a holt-kőrös mellett és minden év hoz valami változást. Az idei
tapasztalataimat fogom ide leírni, akit nem érdekel az lapozzon.

A három evvel ezelőtti nyerő boylis-keménykukoricás idény után (67 kg
ponty -10 db-ban- egy 10,5-os nyurgával, ez volt a legjobb "nagyhalas"
évem), tavaly csak tavasszal jött 2 szép amur (19,12), aztán a nagy semmi, csak
marha nagy szakítások. Idén muszájból és velem született kíváncsiságból újr
a
végig próbáltam az általam ismert és elfogadott módszereket, és megleltem
az ez évi megoldást. Ez a "csónakból cserkészni" kódot kapta. Napkeltére
kievezek és lassan, csendben evezve vagy csak a szellőtől hajtva csak a
túrásokat lesem. A szerelés 1 db 4
.2-es ősregi kb. 25 g-os tele+kicsi
orso+12-es fonott, nagyon hosszú _50 cm_ úszó, 3 g-os, csúszó, 1 db
ólommal.
A csali kenyérrozsa vagy csemegekuk. A vízmélységet ismerni kell kb, a
hosszú úszó segít. Ha termetes (lavornyi) túrást latok dobótávon belül,
azonnal leteszem az evezőt és megpróbálok a közepébe dobni. Ha messzebb
van, arra fordulok és csendben közelítek. A túrások ismétlődnek, vagy nem. A
bubik kb 3-4 mp alatt érnek a felszínre, a dobás 2, a csali is leér 3 mp alatt.
Ha szerencsém van a ponty m
eg szipózik és mar jön is fel az úszó. Ha nem
jön fél percig se fel, már figyelem a következő túrást, és betekerek hogy
készen legyek a következőre. Megpróbáltam etetéssel megtartani a bálnát, de
sohasem sikerült.

3-4 gyűszűnyi buborék -törpe-keszeg-kárász, 15-20 kéttenyérnyi
helyen 1-2 kg-os ponty, kislavornyi, dió méretű 6-8 kg, 1 méteres,
tojásnyi buborékokkal -mittudomén, de nagy. Sajnos szélben, hullámzásban a módszer
meghalt.