> Elmeselnetek, hogy mi a kulonbseg a siklo es a
> vizkiszoritasos hajotest kozott?
>
Csak roviden, indulaskor minden hajo vizkiszoritatsos modon indul, azaz az
archimedes torvenynek megfefeloen uszik, a hajo sulyat a kiszoritott viz
ellensulyozza. Ha elkezd haladni, hullamokat kelt. Egyet a hajo eleje, egyet
a vege. Van egy sebesseg, amit a fizikai allandokon kivul, a hajo vizvonal
hossza hataroz meg, amikor kialakul egy olyan allapot, hogy az orrhullam es
a farhullam koze "beszorul" a hajo, ha nagyobb gazt adsz, csak nagyobb
hullamokat keltesz, de nem haladsz gyorsabban. Ez az elmeleti testsebesseg.
Elegendoen nagy motorteljesitmeny es megfelelo alak eseten "fel lehet tolni"
a hajot az orrhullamra, a farhullam pedig leszakad, messze a hajo mogott
jon. Ilyen esetben a hajo aljan keletkezo, a sebessegbol eredo felhajtoero
lesz a meghatarozo, a hajo jocskan kiemelkedik a vizbol, azaz siklik.
A legkevesbe gazdasagos a majdnem siklas allapota, ilyenkor a felhasznált
energia zome a nagy hullamok keltesere forditodik.
Ezert nem erdemes szerintem egy normal horgasz ladikra 10-es motort tenni.
Nem ersz el olyan eredmenyt, ami aranyban allna a motor araval es a
felhasznalt uzemanyaggal.

Udv.
ttamas