Hal!
Kicsit kesve, bar de torve nem elkezdem az altalam latogatott vasi vizek
bemutatasat.
A pinka leirasa, mar fennt van az extran, igy most jojjon a kedvenc patakom
a gyongyos.
Biztosan hosszura fog sikerulni, mert imadok ezen a patakon horgaszni,
de bocsanatot csak az elutesekert kerek:-))))))))

A Gyongyos a koszegi hataratkelo mellet a Ro:ty volgyben lepbe
kishazank teruletere, kb 50-60 km megtetele utan Sarvar alattt talalkozik a
Rabaval.
Kozben nagyon sok helyen talalhatunk rajta kis malmokat, amik
most zomeben villanyaramot termelnek. Igazabol nagyon sok helyen
szabalyozott
a meder (sajna a partja mar nem), de nem a klasszikus vonalzos modszerrel,
hanem
meghagyva a kanyarokat, s a haltarto helyeket. A regi rendszer alatt nagyon
sok szennyezes erte ezt a kispatakot, igy a helyi horgaszkoztudatban meg
mindig
ugy szerepel, hogy ott nincs is hal (pedig van ;-))))). De a rendszer
valtozasnak
koszonhetoen a fo szennyezo forras a koszegi Latex atalakult, reszben
megszunt,
de ami a lenyeg szamunkra, hogy mar nem szennyezi a vizet. Regebben (10-15
evvel ezelott)
volt olyan, hogy az egesz patak piros, neha kek stb. szinu lett attol
fuggoen eppen
koszegen milyen textil termeket keszitettek :-((((. Tavaly volt egy atfogo
viztisztasagi,
felmeres a megyeben, ahol megallapitast nyert, hogy az egyik legtisztabb
vizi patak a
gyongyos,ami nehany helyen ivoviz tisztasagu :-))))). Ez foleg a
halfaunajanal nagyon erdekes,
mert ennek koszonhetoen (szerintem s a fogasi statisztikak szerint is) az
orszag
egyik legjobb pisztrangosvize, ami mar csak azert is erdekes, mert megverte
a Pinkat.
Az elmult evek fogasistatisztikai szerint az orszagban fogott pisztrangok
1/2 resze
innet szarmazik, mig a szinten hires Pinka csak az 1/4 -et adja (holott
tobbet telepitenek bele).

De terjunk ra a lenyegra a horgaszhelyek bemutatasara.
Mint mar emlitettem koszegnel a Ro:ty volgyben lepi at a hatart, itt par
meter
kivetelevel mar horgaszhato reszeket talalunk, a hatar utan igazi kis hegyi
patak,
szep, kanyarokkal zugokkal kavicsagyakkal (ami szerintem nagyon fontos a
pisztrang
szempontjabol, mert iszapos reszen en meg nem fogtam pisztrangot). Itt foleg
pergetve, gorgetve illetve konnyu uszos technikaval lehet halakat fogni.
A megkozeletise a hatartol vissza kb 800 m-re van egy Bionemez gyar,
ami a fouton ki is van tablazva, itt kell leterni a foutrol, s kb 100 meter
utan talaljuk
a gyarkerekpar tarolojat, itt en meg elszoktam menni jobbra, s kb 100
meterrel
odebb van egy major, ezutan vannak kisebb beallok az erdoben itt erdemes
lerakni
az autot, s tovabb mar csak gyalog kozlekedni.Ezen a szakaszon en meg "csak"
pisztrangot fogtam, nem nagyokat de neha sikerul tobbet is, egy nagy hibaja
van
csupan, hogy ide viszonylag sokan jarnak.
A nemezgyarnal kette agazik a gyongyos, egy nagyszeru zugoval, mig a masik
oldalon
mar erezheto az elso duzzasztas hatasa. A kovetkezo ajanlott hely annak
ellenere, hogy a
nemezgyar tuloldalan kezdodik, egy pici kerulovel erheto csal el.Autoval
vissza a foutra, s a
penzvalto - cigis butikok mellet el jobbra koszeg iranyaba, itt a gyongyos
hid utan jobbra, ez az ut vezet a koszegi csonakazotohoz, de szerintem nem
kell vele
foglalkozni horgaszati szempontbol pont olyan mint a tobbi to, max ennek
szep a kornyazete,
a toban allitolag sok ponty es sullo van illetve elvetve pisztrang, de en
itt meg sosem horgasztam,
itt is mint altalaban mashol a sargavegu moccer divik.
Ez a kornyek ugy nez ki, hogy a gyongyos ket aga egy kis sziget szeruseget
fog kozre, kozepen a
to a jobb oldalan az oldalag, kicsi rohano vizzel, mig a bal oldalon
gyonyoru duzzasztott, fakkal
benott gyonyoru viz. En mindig elmegyek fel teljesen a gyarig, s onnet jovok
vissza, s csak a duzzaztott
vizet horgaszom meg. Mint a tobbi reszen itt is a Pisztrang es a domi a fo
hal.
Az igazan nyero idoszak a majus, amikor a cserebogarrajzas idoszaka van,
illetve a nyari hajnalok.
Ezen a reszen a pergetes es a bogar ejtegetese az ajanlott, biztos jo lehet
legyezni is, de tulsok a bokor,
meg kulonben is en nem tudok ;-)).Ha vissza ertel a bufehez,
erdemes megnezni a duzzazton atzubogo vizebn is a halakat, azert mondtam,
hogy megnezni, mert iit
altalaban olyan tiszta a viz, hogy latod az aljat, ha latsz benne halat,
akkor johet az idegtepi probalkozas,
hogy tudod az orra ele ejteni a csalit, ugy hogy ne kergesd el a halat. Igaz
a vernyemas ilyenkor
kisse megemelkedik, de szuper erzes, ajanlom barkinek aki meg nem probalta.
A gyongyoson lejjeb nem igazan lehet jol horgaszni, sok a partig ero telek,
igy ezt annak ellenere,
hogy szerintem jo lehet, en itt nem szoktam.
Megint vissza az autoba, ki a foutra, s a mol kut reklam tablait kovetve, be
a varosba, itt
az elos hidnal, vagy egy jo kis jatek, az itt a gyongyos hol a gyongyos, ezt
azert irom,
mert ez tenyleg ilyen, szinte minden iranybol jon a viz, s a vegen egy agban
megy tovabb.
Na itt ahol ez az ag talalkozik van ketto zugo, egyik a menezgyar
oldalaganak van
egy kis esese, es itt jon be az oldalag kb 1/2m-es kovezett zugon kersztul.
itt a
fortyogo vizben lehet szep halakat fogni. Meglepo modon itt meg "csak" domit
fogtam,
de 10 bol 8 ugy vedekzik, hogy a kisebbik zugon keresztul spurizik fel az
oldalagba ;-))).
Nagyon kellemes kornyek, de nyaron, jo idoben itt mindig furdik valaki.
Ha ezt mar megint meguntam, valtozatossag kedvert megint az autoba ulok,
es irany vissza a fout. A koszegi vasutallomas elotti reszre.
Itt a Penny Market parkolajoban lerakom az autot,s a gyongyosparton vissza
setalok
kb 3-400 m-ert. a malom ag osszefolyasaig. Majd szepen lassan vissza s
kozben meghorgaszom
a partszelet, ahol  a kovek mogott - kozott sok pisztrangot lehet fogni.
Viszonylag kicsi kb 0,5m-es nyugodt egyenletes itt a viz.
de amikor vissza ersz a hidhoz, kozvetlenul a hid alatt kezdodik egy zugos
resz,
itt a gyongyos megvaltoztja az arcat, es egy rohano hegyi patak lessz
belole,
itt jobbara csak hosszubottal, gorgetni esetleg pergetni erdemes.
Nagyon eredmenyesek a nyari hajnalok, amig nem eri a nap a vizet,
itt kb 1km -en ilyen a viz, de szerintem erdemes vegeig menni rajta,
de az Aral benzinkut - Alpokalja Panzioig mindekkeppen.
Ha esetleg lustak vagyunk gyalogolni, akkor ismet autoba lehet ulni,
s varos utan az Alpokalja panziot elhagyva kb 500m-re latunk egy hidat,
itt lerakom az autott, ettol folyasiranyban par meterre megint lessz egy
szep zugo.
Ahol ha tiszta a viz szemmel is lehet latni a halakat.
A zugo utan meg egy jo 10-20 m.es resz hasznalhato,
de utana jon egy szabalyozott jelentektelen nagyon kisvizu resz,
itt en sosem horgaszok, mert nem teccik.
Ezutan vagy itt hagyom az autot, s gyalogolok egy jo 1km-ert,
vagy kocsival elmegyek a koszegszerdahelyi vasutallomasig,
es itt jobbra be egy foldutra, egeszen el az erdoig, ami kozvetlenul
a gyongyos parton huzodik. Ez a 2. szamu kedvenc terepem, a patak mereteihez
kepest,
hatalmas kanyarokkal ami teljesen be van none fakkal, s bokrokkal itt a
kanyarok iveben
sok a melyebb resz, amit erdemes megnezni, itt mivel en nagyon amator
pergeto vagyok,
csak uszoval horgaszom, be engedem a fak ala a cuccot,
s domolykoval  vagy pisztranggal pedig kuhuzom :-))))
Ennek a resznek az az erdekessege,hogy tavasszal szinte csak pisztrang jon,
de amikor megjon a nyari kanikula illetve osszel pedig csak domi,
na nem a kapitalis meretuek olyan 35-40cm-es atlagban,
de a fak miatt ezeket is epp eleg szakba terelni,
nagyon erosen tudnak vedekezni, s a megakasztas utan,
rendszeresen celba vesznek valami akadot. De ennek
ellenere nem ajanlom senkinek sem a szerelest durvitani,
mert akkor meg nem fog semmit. Itt megint erdemes egy nagyobb teruletet
meghorgaszni, kb ugy, hogy egy igeretes hely max 1/2 ora, s irany tovabb.
Ahogy megyunk lejjeb a folyasiranyaban, kozeledunk  Lukacshazahoz,
ahol ismet lessz egy eromu, igy a viz szepen fokozatosan melyul.
Amikor Lukacshaza alatt kiersz az erdobol, egy vonalzoval szabalyozott
:-((((
resz kovetkezik, ahol horgaszni max a vegefele erdemes ahol van egy kanyar ,
a tobbi resz nekem meg nem adott halat, igy mar nem is probalkozok.
De ha nem akarok ilyen sokat setalni, akkor vissza az autohoz ;-)))),
s Lukacshazanal a Velem-Bozsok fele vezeto uton jobbra, amikor kierunk a
Lukacshazarol, a tabla utan kozvetlenul van egy hid, a hid utan lelehet
tenni az autot,
s mar ott is vagyunk az altalam No.1-nek tartott helyen.
Az utrol mar latni lehet egy duzzasztot,ami kette valasztja a gyongyost
(ha jol emlexem a 99 szeptemberi MAHOR-ban van rola kep is).
Ez normalisan mindig zarva van
(kiveve ha en ki megyek horgaszni, mert akkor neha megnyutjak csak ugy is) ,

ennek csak annyi a szerepe, hogy ha jon az aradas, akkor erre engedik el
a vizet, igy a falut nem viszi el az ar.
A zsilipek elott elott 3-4m-es szinte allo, viz alakul ki, mig az eromuhoz
vezeto agon
jo 1-1,5-os kozepesen aramlo, s a lenyeg, ahol a ketag szetvalik,
van egy kb 0,5m-es tores a vizben ami kivan termeskovekkel rakva,
s ez elott kb a kozepen van egy jo 1X1 m-es resz aminek az alja pedig
aproszemcses kavics, a tavaly fogott pisztrangjaim 90%-a errol az 1 m2-rol
jott ki,
illetve az osszes nagy domolykom.
Itt szerintem erdemes etetni, ha erre a kisteruletre szorod a kajat,
akkor a sodras szepen nekitolja a medertoresnek, es az oldalagbol,
gyonyoruen kicsalogatja a halacskakat, itt a bolo ez elso szamu nyero,
2-3gr-os uszoval, 0,10 -0,12 -es eloke nagyon eles 12-10-es horoggal,
lehet probalkozni kisebbel is, de nekem ez a meret valtbe,
mert a kicsirol kb fele halam elment.
A duzzaszto alatt levo teknoben is erdemes probalkozni, ez foleg
akkor tuti, ha a zsilipet eppen akkor zartak el, s a viz kezd letisztulni.
Itt rengeteg kulonleges es vedett halat lehet fogni. Itt foleg a felesegem
es a
gyerekeim szoktak pecazni, de fogtak mar itt naphalat,compot,petenyi marnat,
hogy csak a kulonlegessebbeket emlitsem.
Itt az oldalagon kicsit tovvab menve talalhatunk egy kis osszefolyast,
a Velemi hetvezerforrastol (Nagyon szep kirandulo hely) indulva, es kozben
tobb kis
erecsket osszegyujtve jon egy kis patak, ami itt talalkozik a "nagy"
testverrel.
Ennek az osszefolyasa igaz sokak altal latogatott hely,
de uszoval jo szokott lenni.
A duzzazto hidjan at menve egy kis osvenyt kovetve eljutunk az eromuhoz.
Itt a felsoreszt es a teknot egyarant erdemes meghorgaszni.
Igaz kicsit kiabrandito, mert a rostan feltorlodott szemetet,
ide dobjak ki, s mindig elszurnyulkodom, hogy mennyi bunko ember van,
s miket dobalnak a vizbe.De maga a medence horgaszszempontbol nagyon jo,
sajnos nem en fogtam de itt lattam egyszer egy 53-cm-es kb 2,5 kilos
pisztrangot,
de a rak fogasa szinte mindennapos.
A medence utan megint egy koves rohano viz kovetkezik,
ahol eddig meg nem tudtam horgaszni, de most hogy mar van egy jo
mellcsizmam,
ez lessz az ide ev nagy felfedezese, sokat varok tole ;-))))).

Gondolom nem meglepo, de a kovetkezo helyhez megint autoba kell ulni ;-))).
Irany vissza a foutra, a gyongyosfalui vasuti atjaro elott jobbra, maj itt
kb 2km-er utan
a Gyongyosfalu-vege tablanal van egy jobbra kanyar 40-es tablaval ezutan
a kanyar utan kell  elfordulni jobbra (meg a Gencsapati tabla elott),
ahol megint talalhatunk egy kis duzzaztot.

Meg a romaiak idejen kette agaztattak a gyongyost
(ket teoria van az egyik szerint a mostani Perint volt az uj ag,
mig a masik szerint a gyongyos volt regen a mostani Perint).
Akkoriban az ivovizelltas illetve a szennyviz elvezetese volt a cel,
mig a mostani idokben mar inkabb csak arvizvedelmi celokat szolgal.
Szoval van egy mai szoc.real. vasbeten duzzaszto, s tole 40-50m-re
pedig a regi romaikori (a kulonbseg szemmel lathato ;-)))).
Aminek kovetkezteben ketfajta duzzaztott viz jott letre, az egyik
(a vasbeton) elott 2-3m-es szinte allo mig a romainal 1 m-er koruli lassan
aramlo,
majd egy kis szabadzugoval egy szep koves medence.
Ezen a reszen mar nem csak domi es pisztrang foghato.
Itt foleg paduc,ponty,karasz es a keszegfelek fordulnak elo.
A partszele, egysegesen kovekkel van kirakva, azt kell megkeresni,
hogy hol van vege a koveknek, altalaban ez szokott a nyero lenni,
illetve a tulsoparti fak ala beusztatni az uszot.
Csak a legnagyobb problema ezzel a hellyel az, hogy a gencsi epk-k
illetve a nem messze levo nevelointezet lakoi,
eloszeretettel fudenek itt, amit a halak nem nagyon szeretnek,
igy szinte csak a tavaszi illetve az oszi idoszakban lehet horgaszni.
Szombathely kornyeken meg van egypar olyan hely,
ami teccik, csak mindig van valami ervem, arra,
hogy miert nem megyek oda horgaszni,
igy most egy kicsit (kepzeletben) elmegyunk szulovarosom Sarvar kornyekere.
Sarvarrol az ikervari utan haladva, kb 3-4km-er utan jon egy kis parhazbol
allo telepules,
Cse´nye-Ujmajor (de nem biztos, hogy tablaval is jelzik). itt az utrol
lathato egy regi
malom epulete, ami most eromukent szolgal.
a hid utan jobbra megy egy kis foldut,amig lehet ezen el kell menni,
ott lerakni az autot. A malomnal a felvizen bodorkak illetve a paducok a
leginkabb foghato halak, mig a teknoben par eve rendszeresen telepitik a
marnakat
(nem tudom kinek az erdeke, mert a Rababa nem sokat tesznek).
igy ez a resz pedig egy nagyon jo marnas terep.
Sarvaron van meg egy ugyn. zuhogo, de ez sajnos ritkan horgaszhato,
mert osszevissza engedik a vizet,de osszel a rablozashoz szukseges
szivarvanyos
okleimet szinte mindig itt fogom.
Ezt a  sarvari kenyergyar melleti uton lehet megkozeleiteni.

Meg emlitesre melto a Raba-Gyongyos osszefolyasa. Sarvarrol a Sopron fele
vezeto
uton haladva a vasuti feliljaro utan jon egy hosszu egyenes, majd mielott
ennek a vegen
lenne egy jobb kanyar van egy mellekut, a soleparlo uzemhez (Sarvari
Thermalkristaly ;-)))))).
itt egy darabig beton uton haladunk tovabb, majd ahol kette valik az ut,
menjunk le a jobbra levo kavicsos utra, kesobb is le lehet menni,
de az mar izgalmasabb. Vegig ezen az uton haladva par 100 meter utan jon az
uzem,
majd ezt koveteoen ismet par 100 meterre kezdodik a Raba toltes,
erre nem kell felmenni, hanem egyenesen menni tovabb, de sajnos
innet az ut nem mindig jarthato autoval, illetve csak a magasepitesu
fajtakkal.
Az autott pedig nem ildomos itt hagyni, mert nem messze 5-600 meterrre van
egy epk telepules (Bogyoszlo ;-)))))), s sajnos tuti, hogy lenyulnak belole
valamit,
a Raba parton mar nem kell toluk felni,  mert setalni mar nem szeretnek
:-)).
Na de inkabb a pecaval foglalkozzunk.
Ez az ut amit az elobb emlitettem nyilegyenesen az osszefolyashoz vezet.
Ami nagyon szep, szerintem Sarvar kornyeken az egyik legszebb.
A Raba egy hatalmas S kanyart tesz aminek a kozepso reszebe folyik be a
Gyongyos,
az osszefolyas az s kulsoiven a viz elkezdte megbontani a partott ezert kb
15-evvel ezelott
koruganyokkal eltereltek a Rabat. Amibol az elso kisebb kozvetlenul az
osszefolyas
utan talalhato ez kb 1/4-ig log be a Rababa, tole egy jo 50-60m-re
jon a masodik rugany ez mar a Raba feleig er.
A ket rugany kozott illetve a nagyobb rugany utan mely visszafogos  vizet
talalhatunk.
Ezen a reszen jobbara en rablozni szoktam, rengeteg a Sullo, neha csuka,
de nyar estenkent forr a viz a balintol.
Harcsa is van benne bar en meg igazan nagyot nem fogtam,
"csak" olyan 4-5 kilos kolkoket ;-)),
illetve a sodrasban a marna ami meg surun elofordul.

Ha ezt vegig olvastad, s a kornyeken jarsz, akkor egy valamilyen torok
oblitore
a vendegem vagy ;-)))))

Ha valakinek meg tudok barmilyen infoval szolgalni, azt szivesen teszem.

Udv BPisti (Istvan)


U.I.2 Coming Soon "Herpenyo - es a Raba osszefolyas"