Kedves radarhasználók vagy jövendő radarosok,

Mint a gébkérdésnél, itt is szeretnék a legjobb tudásom szerint hozzájárulni a halradarról elterjedt meséhez, mondákhoz - sok az elterjedt tévhit és a “hozzáértő emberek”. Úgy írnám meg ezt a fejezetet, hogy előbb beszélgettem a hazai halradarok kipróbálójával (Füstös Gábor, FM-Pest-megyei halászati felügyelő), és előttem van x leírás a radarokról.

Általános vélemény szerint a 3D látószög mindig 4 “beam” -ből áll, és amely együtt mindig 60 fokot tesz ki. Ez volt régen. Manapság, azonban vannak új modellek, amelyről szerény magyar társaságunk csak ritkán szerez információt. Ilyen az “extra wide cone angle” is, amely közel 26-28 fokos szögben mér, de a négy kúpot kombinálva 4 X 26/28 fokot ad. Az az igazság, hogy szerintem nem igazán ez számít a mérésnél, hanem az általános 50kHz, vagy a 192 kHz mérési tartomány. Tehát mélyvíznél (2.500 lábig, kb. 750 m) érdemes az 50kHz-et használni, mert jobb az áthatoló képessége, de sekély víznél (450 m-ig) a sokkal jobb felbontása miatt kedvezőbb a 192 kHz-és kategória. Szerény véleményem szerint, az utóbbi tökéletesen megfelelne a hazai horgásztársadalomnak, bár egy kicsit drágább. Ez nem a reklámhelye, így az árról kérdezzétek az illetékes elárusítóhelyet. Az utóbbi annyival jobb, hogy a halcsapatot viszonylag pontosan szétszedi darabokra, tehat nem egy 10 kilós halat mutat, hanem sok apróságot. Valamit a saját tapasztalatokról:

  1. Várni kell egy kicsit, mire a radar beáll (kb. 3-5 perc).
  2. A harcsát, süllőt egész jól kimutatja, mivel ezek azok a halfajok, amelyek nem igazán mozdulnak el attól, hogy egy csónak felettük van egy /két méterre. Csak egy jelképet látsz, de ez nem jelenti azt, hogy tudod, hogy merre van a feje, a jel körül bárhol lehet.
  3. A hagyományos haljelzés. Tehát valahol itt van a hal, de hogy merre néz azt csak ő tudja.

  4. Az 50 cm-es angolnánál ugyanazt mutatja, amit egy 50 cm-es pontynál, tehát faj/testtömeg/stb. meghatározásra elég használhatatlan.
  5. A mélységet jól mutatja, kifejezetten az iszap állapotát (lágy, kemény).
  6. A tartásokat egy kis játékkal és (ha van) a 8 X-os zoommal jól be lehet lőni.
  7. Oldalnézetben (pl. be a nádasba 1 méteres vízmélység felett) is használható, de sok, sok, sok gyakorlattal. Legalább kétszer ugyanott kell jeleznie a nádba bújó halat, akkor hihető.
  8. Gyakori a téves jelzés, illetve a be nem állt állapot, ilyenkor várni kell egy kicsit (1-2 perc).
  9. Jégen (ez ecsédi tapasztalat, mert ott használtam először) jobb csinálni egy lyukat ,és ott beengedni a fejet. Egy biztos a belógatott csalihalat kijelezte (bár ha gyorsan úszott ide-oda, nem egy kicsit, hanem egy nagyobbat jelentett a műszer, mivel a négy beam egyenként mér egymásután egy kis idő ráhagyással, és összemosódhat. Szintén jó, ha a jég buborékmentes, akkor ezen keresztül is lehet lőni (Isaszegi tapasztalat). Egy biztos, a halat a nádban is kijelezte, mert előtte láttunk magunk is szabad szemmel (emlékszel F.Atti), míg a mélyvíznél (23m) főleg a lebegőanyagot mutatta ki és a mélységet, de pontosan.
  10. A facsónak egy kis vízzel az alján nem akadály (saját tapasztalat), átmegy rajta, csak a fej merüljön vízbe.

Összegzésül jó játék a halradar. Én gyakran használtam horgásztavak állománybecslésére, a tó állapotának becslésére is, DE sokszor tévedtem (hálisten most már alig). Egy, amire biztos jó, a fenék állapotának, az iszapállapotának kijelzésére. Ezt többször leellenőriztük - jó és kész.

Halkijelzés: igényel több éves tapasztalatot egy vízen, és egy komolyabb műszert. A három dimenziós előnye, hogy azt is meg tudod mondani, hogy tőled merre van a hal (jobbra, vagy balra). Bár ez utóbbi szinte csak a harcsára és a süllőre vonatkozik és a hasonló buta (nem én mondtam, bár igaznak tartom) halakra. Pl. süllőztünk a Balatonon egy öregúrral, aki q…..ra ismerte vizet. Tényleg. Ha érzékenyre állítottam a halradart kimutatta az 5 cm-es csalihalat is. Mikor eltűnt a kis haljel, akkor lehetett bevágni. Megvolt.

Szerintem egy egyszerű műszert nem érdemes venni, mert gyerekjáték, tele hibás információkkal. A komolyabb (ez sem csodaszer) egy horgásznak (100.000 Ft netto átlagkereset alatt), viszont nem éri meg. Egy konkrét vízen, ha összefognak és többen vesznek egyet és belövik, megismerik a vizet/talajt/halakat talán kifizetődő. A jobb Humminbird típusok számítógéppel összekapcsolhatók és egy kis gyakorlattal (több év) fel lehet mérni, és ábrázolni lehet a tavak talaj adottságait.

A plusz paramétereket, mint a vízhőmérséklet, a csónakázási sebesség stb. mérése külön meg kell fizetni. A még komolyabb hallokátorok egy millió forintnál kezdődnek és ti/mi úgysem jutunk hozzá. A képernyő kijelzése ennek sem ad szebb képet, hanem az érzékenysége, esetleg a halak betájolása pontosabb.

A tapasztalatok, amiket leírtam egy Humminbird, illetve egy kölcsönkért 3 dimenziós Eagle radarra vonatkoztak, amelyet kiegészítettünk egy “extra wide” érzékelőfejjel. Így összesen csak egy/két/három százezer forint volt 1991-ben.

Üdv, Laca a GATE-ról.

1. hal

2. fenék

3. iszaprétegek