> Laca!
> Mitol van az, hogy a jo sugeres helyrol eltunnek a sugerek, es eloterbe kerul a
> csuka. Kozben rendesen vizinovenyesedik a holt-ag is, es a kis- csatorna is. A
> holt-agban amig hinar mezok voltak, benne laktak a jo sugerek, csapatostol. A
> part menti savban kisseb sugerek voltak. (Ilyesmit irt eccer, valami irodalom
> is.)
> A csatornaban a kotras utan lett sok suger, es csuka. Amig alig volt vizinoveny
> balin is volt. Hinar foltok megjelenese utan sok suger lett, es szepek. A teljes
> behinarosodas utan csuka van. A suger nem birna az erosen novenyes
> vizet.?Nagyobb az oxigen igenye? Udv. -appa.

Tudod ez egy termeszetes folyamat, amit szukcesszionak hivnak. Vagyis a
termeszet folyamatos atalakulasa vmibol vmive. Az eutrofizacio inkabb a
vizi elohelyek hasonlo modosulasat jelentik. Pl. elvileg, ha egy pohar
vizet (valahogy meggatolva a parolgast, viszont hagyod az anyag
bearamlast) kiraksz az erkelyre, akkor eloszor bealgasodik, majd
megjelennek a allati planktonok, majd elkezd bevizinovenyesedni, kozben
iszapreteg alakul ki, amely egyre inkabb no, majd megjelennek a parti
novenyek (pl. nad), majd egyre nagyobb teret toltenek ki, majd az iszap
is egyre vastagodik, majd megjelennek a fufelek (a nyiltviz kozben
gyakorlatilag eltunik), majd a puhafak, majd a kemeny fak. Itt a vege.
Ez nagyon, de nagyon egyszeruen/kielezve a folyamat. Az emberi
tevekenyseg, foleg a szervesanyag bevitel, ezen belul is a foszfor
bevitel jelentosen megyorsitja ezt a folyamatot. Az egyes elohely
tipusoknal bizonyos elovilag alakul ki. Ugyanez jatszodik le a
termeszetes tavak/folyoknal is. A nyilt/tiszta vizi balint es nagyobb
keszegfeleket koveti a hinarosodas megkezdodese (pl. sugerek,
vorosszarnyuak), majd a fokozodas utan a csuka, bodorkak, pontyok
megjelenese, majd meg tovabb fokozva a novenyzetet es az iszapot, lassu
valtozas all be a compo, szeleskarasz, majd az ezustkarasz iranyaba. A
kovetkezo lepes a szocskek, majd egerek, urgek, nyulak, ozek, szarvasok
megjelenese. Sajnos ez utobbi nem vicc. Egy ezer-tizezer eves folyamatot
mi - emberek - kepesek vagyunk nehany evre leszukiteni.Viszont csak mi
tudunk rajta segiteni. Mi viszont csak dumalunk, egy/ket helyet
divatossa/nepszeruve teve milliok beleolesevel, ezeket a helyeket
referencia terneszetvedelmi parkoknak elnevezve - mutogatjuk. Hogy a
tobbivel mi lesz? Talan erdo, de meg az sem - mert kiirtjuk.
A nyavogas utan valszolva a kerdesedre, nem lehet lebontani, hogy egyes
hal mit szeret. Az egeszenek megfelelonek kell lennie. Hiaba van pl.
magas oxigenszint, ha a halnak szukseges taplalekszervezetek nem elnek
meg a pl. novenyes arnyekolas miatt.
Nehany parameter segitsegevel ki lehet szamolni, hogy mi lesz par ev
mulva. A vege az ezustkarasz az biztos. Tehat erdemes felkeszulni a
kozeljovo tomeges ezustkarasz fogasaira. Ha csak nem csinalunk valamit.
Drasztikusan.

Remelem sikerult elkeseritenelek (nem rosszindulatbol), remelem
valaszoltam a kerdesedre, hanem ertesz valamit kerdezd meg nyugodtan.

Laca