Twister is – wobbler is

 

Mottó:

„Félig tüske, félig toll, örvendezz hogy láthatol!”

(Tüskéshátú, mint „legszebb sünmadár” belépője a madárszépségversenyre,

az örökbecsű LEGKISEBB UGRIFÜLES című magyar bábfilmsorozatból)

 

 

Nem biztos hogy fogni is lehet majd vele, de hátha valakinek beválik.

Az ötlet természetesen lopott, de Leonardo és Isaac Walton óta nehéz abszolút eredeti dologgal előrukkolni.

A kép és a rajzok magukért beszélnek, így csak pár szót fűznék hozzá.

 

 

A fej fenyő lécből készült. A hosszirányú vágást a horognak, a keresztirányút a nyelvnek, valamint a furatokat a súlyozásnak még kifaragás előtt érdemes megejteni, amikor még látszik, hogy mi mivel párhuzamos és mire merőleges. Aztán jöhet a bicska meg a smirgli.

Az orrkarika az ábrán (alig) látható módon kapcsolódjon a horog szárához! Az ideiglenesen összeállított „fafejet” a horognál fogva 1-2-szer érdemes megmártani híg, gyorsan száradó lakkban (pl. Nitro), hogy az úsztatási, súlyozási próbák alatt ne szívja tele magát vízzel.

A nyelv anyagának kitűnő a visszaváltható Coca-Colás palack, elég kemény és rugalmas, emellett változatos formái és ívei sokféle terelőnyelv kialakítását teszik lehetővé.

Ólmot ízlés szerint rakjunk bele (úszó, lebegő, süllyedő), és próbáljuk megúsztatni, természetesen felférgelt horoggal. Ha sikerült elérni az elképzelt mozgást (nyelv nagyságával, orrkarika helyzetével lehet szabályozni), akkor véglegesen össze lehet ragasztani Eporapiddal, vagy más kétkomponensű ragasztóval. A hasán lévő rés kitöltésére jó pl. a jégkrémes pálcika. A nyelvet még ilyenkor ne ragasszuk bele, mert úgyis csak össze-vissza kenjük a festés folyamán.

Végleges körülfaragás és csiszolás után 3-4 rétegben mártsuk meg az előbbi híg nitrolakkban. A nyelv helyéről mindig töröljük ki a felesleges lakkot, pl egy névjegykártyával. Az egyes rétegek között finom csiszolás ajánlott. Ez az alapozás, ami beázás ellen biztosan véd, utána lehet öltöztetni, festeni ízlés szerint.

A képen látható példány alufóliával van borítva, a következőképpen:

Sima papírból nagyjából kivágtam a jószág palástját, hajlatoknál megfelelő bevágásokkal, nem túl nagy átfedéseket hagyva. Ez a sablon. Utána ugyanezt kell „klónozni” alufóliából. A felragasztáshoz Eporapidot használtam, nitrohígítóval kenhető állagúra hígítva. Nagyon vékonyan kell kenni! Utána szépen rásímogatjuk a fafejre a fóliát (ezt előtte nem árt egy fadarabon, vagy egy elrontott példányon gyakorolni, hogy ne az „éles” wobblerről kelljen háromszor lekapirgálni az összegyűrt fóliát). Száradás után megint jöhet 1-2 réteg nitrolakk, aztán fekete akril spray a hátára, szemek, uszony, matyóhímzés, stb, a legvégén pedig 1-2 réteg Lignolakk, esetleg akril spray (ilyenkor már tilos a nitro, mert oldja a szineket!).

És jöhetnek a süllők, csukák!