Kezdem az elejen. A vajai to mint regebben mar irtam termeszetvedelmi terulet, a Hortobagyi Nemzeti Park resze a tavon talalhato uszo oslapok miatt. Osto, szelvajta mederben keletkezett ennek ideje tobb szaz evvel ezelottre teheto.Terulete kb. 77 hektar amibol szerinem kb. 25-30 % nadas, sasos de viz alatt alo terulet. Atlagos vizmelyseg 2- 2,5 m koruli, a legsekelyebb resz olyan egy meter a legmelyebb hat-het meter lehet. Vize nagyon jo minosegu, tiszta (volt) a benti nadasoknal akar ihato is (a helyi halor szerint).
Olyannyira, hogy kollegaim furodtek is benne (tilos ...) semmifele kiutes, kiszaradas, betegseg nem lepett fel naluk.

Minden oldalarol (kiveve elol olyan szaz metert) nadfalak szegelyezik, a tavon csonakbol nezve kifele szinte epitett kornyezet nem is latszik. ( Kiveve egy ronda Westel toronyot)

Kb. negy ot eve a nagy aszaly idejen majdnem kiszaradt, ezt megakadalyozando a Nemzeti P. kutat furatott es abbol potoltak az elparolgott vizmenyiseget. Ekkor a csak a kozepso reszen a "tisztason" volt viz, mert ez a to legmelyeb
resze. Itt a fenek kemeny csekely iszap talalhato rajta, viszont a vizpotlassal olyan reszek kerultek viz ala amit ekkor nad es sas boritott. Ma itt a fenek felett kb. fel meter vastag nadtorzsa es nadtormelek talahato. Altalanos helyen is akados a
fenek, a gallyak, nadtovek es a hinar miatt. Hinar nagyon sok van szinte mindenutt. Iszap a "tisztast" kiveve altalanosan van kb. 50-60 cm vastagsagban. A fenek tisztitasat, a hinar csokkenteset ugytudom a H.N.P. nem engedelyezi, meg az amurok telepiteset is megtiltottak.

Az iszap gazosodasa a tavon komolyan nem erezheto, (nekem eddig nem tunt fel), bar a nadtormelek biztos bomlik rendesen.

A deli reszen talalhato egy komoly osszefuggo nadas, ahol a ponytilalom vegeig horgaszni is tilos. Ez a resz ivohely itt folyik be egy csatorna, ami taplalja a tavat. De ez csak regen (8-10) eve es az elmult evtol mukodik. A kivezeto csatorna a to eszaki reszen van, szinten az elobbi idointervallumokban mukodott.

Nyaron gyogyoruek tavirozsa "szigetek", ugyhogy van viziviragzas is. Hatul van egy kb. 2500 negyzetmeteres osszefuggo resz, de elszorva a to egesz teruleten talalhatoak.


A halfajokrol:
A fajtankenti megoszlas atlagosnak mondhato. Regen gyonyoru aranykaraszok voltak benne, ebbol ma egyet sem talalni. (ekarasz ...) Van harcsa, csuka, sullo, ponty (to, es nyurga is), amur, busa, (regen compo is), torpeharcsa, dever es egyeb keszegfelek, sneci (sok, szinte mindenutt lehet fogni). Lehalaszas mar nagyon regen volt (ha volt),igy a halaknak volt ideje megnoni benne. Komoly kapitalis harcsak, amurok, pontyok vannak (voltak), fogtak itt kilencven kilo koruli harcsat is. (Ne is keresd a rekordlistan nem divat a publikalas, bar a halor fia altal fogott hatvankilenckilos tavalyelott benne volt a Mahor-ban.) A halak novekedesehez erdekes teret nyujt az oslapok alatti resz, mert ezek usznak a vizen, igy alatta a gyokerek, gallyak kozott megfelelo buvohelyet talalnak. Itt tanyazik kapitalis halak zome, de foleg a nagy harcsak vannak bent.
A toban tobb helyen van "mestereseges" akado is, ahol sullo, csuka, suger talalhato szepszammal de tavasszal jol foghato itt a ponty is. Keteve a csukaallomany nagyon boseges volt, gyerekjatek volt csukat fogni, rengeteget ki is szedtek a sporik. ( kb. ketszaz mazsat, de szerintem sokkal tobbet, mert nem irjak be felet sem ...) Atlag ketto es ot kilo kozottiek voltak, de en ekkor engetem el szerintem az eletem csukajat ami a velem egyutt horgaszo oreg szerint tobb mint tiz kilo volt ... Ez az alomany csokkent valoszinuleg, de az akkor visszaengedett meret alatti (50 cm) csukak szamabol megitelve e az azert meg most is jelentos. Ebben az evben volt egy horgasz aki sullobol
fogott hatul a "nagy karacsonyfaban" szaz darab korul, tobbszor elottem. Lattam nala het kilo korulit is ... Jelentos volt az amurallomany (nagyok), ami most derult ki ( sajnos), pedig mint irtam a telepitese mar tobb eve tilos. Komoly nagy busak is voltak ( lattam negyven kilo korulit most), amire szinten nem gondolt senki sem - lehalaszhattak volna ...
A pontyallomany jelentos (volt ?) es folyamatosan telepitett (a karasszal es deverrel egyutt), amibol az oshonosok le is ivtak rendesen. (Lattam most husz kilo feletti nyurgat tobbet is.)

Az atlag ekarasz meret harminc deka es fel kilo korul lehet, viszont kis karasz egyet sem hallottam fogni. ( Nem ivna le ?) Sot a bevalt karaszos helyeken tavaly mar nem nagyon lehetett fogni, pedig van szerintem. Keteve egy haromnapos horgaszat alatt ketten fogtunk ugy 20-25 kilot, a nadszelekben mindenutt volt. A legnagyobb amirol tudok tavaly tobb mint harom kilos volt ...

Kb. ket eve felutotte a fejet a torpeharcsa is (elotte 8-10 evig nem nagyon volt), ezek olyan 10 centi koruliek, a horgaszok legnagyobb oromere. Bar tavaly lehetett fogni olyan felkilosakat is (ezek nem tudom hol voltak eddig ).

Telen ugy tudom kulonos jelenseg nem volt, kiveve, hogy a to retegesen fagyott be, ami alatt azt ertem hogy az elso jegretegre raesett ho latyakosra olvadt es a teteje ujbol megfagyott. Ez egyutt kb. 80 cm vastag volt, akadalyozva a folyamatos lekelest.

 

Tisza András