Hal !

  Sajna letelt a nyari szabim , de azert egy kicsit pecazni is
tudtam. Volt erdekes es kevesbe ilyen logatas is. Az egyiket most
leirom.
A szabi elejen valamelyik  delutan munka utan kuttyogatni indultam
Alsogodre az egyik baratommal. Ket
nappal ezelott mar sullozes lett a kuttyogatasbol az eros szel miatt
, de most biztam benne
hogy talan megis uthetem a vizet. Telefonaltam Keller Gyurinak , az
uszohaz
tulajdonosanak hogy nemsokara jovunk , es jol tettem , mert ha csak
ugy odamentunk
volna kereshettuk volna az uszohazat. Ugyanis az egy-ket napra a Godi-
szigetre koltozott
, es a csonakunk sem volt ott hanem azzal vitte el a hibas
aggragatort javitani
Dunakeszire. Hamar kiertunk a vizhez , es vartunk ra egy orat mire
feltunt az
aggregatorral. De meg elobb az uszohazhoz szerette volna vinni , mi
pedig mar be
voltunk sozva mentunk volna pecazni a szep napsutesben. Latta ezt
Vajda Pista a
csonakhaz gondnoka aki valamivel Gyuri erkezese elott buszken mutatta
az uj csonakjat
amit nemreg fejezett be.  Felajanlotta hogy menjunk el ezzel hatha
felavatjuk valamilyen
jo hallal. Nem kellett ketszer mondania , mar raktuk is fel a motort
, bepakoltunk es irany
eszak.
  Eloszor arra gondoltam hogy a Szodligeti-obolig felmegyunk , de
aztan valamivel a masik oldali
hajoallomas felett ugy dontottem keso van mar nem megyunk tovabb ,
innen indulunk a harcsak ellen.
Lemacskaztunk , gyorsan felszereltunk , es mar utottem is a vizet. De
hiaba voltak gyonyoru , szinte
nadaly nagysagu piocaink nem volt kapasunk egy szal sem. Mar
esteledni kezdett es igy kovetkezhetett
a masodik felvonas. Irany wobblerezni , hatha talalunk ott valamit.
Foglaltak voltak a gatak , megint
valami kulonleges tumultus volt mindenhol. Nem tudom mi tortent ,
azert ezen a kornyeken Tassal
ellentetben nem vagyok ehhez hozzaszokva. Nem szeretek tomegben
horgaszni. Csonakkal vagyunk ,
nagy a Duna , kell lennie mashol is halnak. Kerestunk is egy olyan
szakaszt ahol senki emberfia nem
volt a kozelben. Kozvetlenul egy partvedo koszoras melle alltunk le , 
a baratom a csonakban maradt , en pedig a
parton egy kicsit lejjebb probalkoztam. Az utobbi ido sok lemaradasa
miatt gondoltam egy nagyot es
lecsereltem az 5 centis ShadRap harmashorgait egy nagyobbera.
Kivancsian huztam a vizben es lattam ,
hogy igy is veret. Dobaltam vele , de ott motoszkalt bennem hogy
biztos nem az igazi igy , nem
veletlenul tettek ra kisebb horgokat , azzal az igazi a mozgasa. Nem
is birtam sokaig , hamar
visszacsereltem az eredeteikre , pedig valoszinuleg a nagyobbakkal is
jo lett volna , csak hat ha egy
ideig nincs kapas mindenfele hulyeseg az ember eszebe jut akkor is ha
nincs is igazan akkora
jelentosege. Hajtani kezdett a sullo , elt a viz , itt is ott is
kisebb rablasok borzoltak fel a vizet , es persze
kedelyeinket is. Ereztem hogy itt valami meg tortenhet ma este. A
csillagok nem vilagitottak egyre
inkabb a felhok vettek at az egi terepet. Az eso is elkezdett esni ,
en pedig otthonhagytam az
esokabatomat. Micsoda hiba. De horgasszunk nem erdekes ugysem
maradunk egesz ejszakara , majd
megszaradok otthon. Lassan huztam a sodrasban az immar visszacserelt
horgu ShadRapet es nagyon jol
ereztem a bot vegen ahogy veret. Egyszercsak az egyik bedobas utan
majdnem kozvetlenul  a vizreeres
utan akkorat vagott valami a wobblerre hogy botom is szinte
belenyekkent. Ereztem hogy kemenyen
huz , beszaladt az eros sodrasba es karikara gorbult bottal probaltam
megallatani. Ez sikerult is de
valahogy sehogy sem akart kozelebb jonni csak ment komotosan jobbra-
balra bent , es neha nagyokat
rugott. Egy eros kirohanasa utan alig volt idom a fekhez kapni , de a
14-es fonott azert sokat bir
szerencsere. Mondtam a Gabi baratomnak aki idokozben jott a meritovel
es fejlampaval , hogy latod
most csereltem vissza a kisebb horgokat es itt van a jo hal. Eleinte
ugy ereztem nagyobb lesz a nehany nappal
nappal ezelottinel is , de a sodras megtrefalt. Hogy micsoda erot tud
adni a halnak ! Azert a kirohanasok
kezdtek rovidulni es hirtelen nagyon konnyen jott a hal. Ekkor egy
nagy uszaly ezerrel szaguldott lefele
a Dunan elottunk. Baratom a csonakot mentette hogy oda ne vagja a
kovekehez , mikozben nekem
feljott a hal. Egy jo harmas sullo lehet igy ranezesre es a wobbler
megint teljesen kint van a szajabol ,
nem akadt melyen. Csak el ne menjen ! Az oriasi hullamok probara
tettek az idegeinket , Gabi alig tudta
tavol tartani a parti kovetktol a csonakot , en pedig mar szakoltam
volna a halat , mert a labam elott
forgolodott ,de a merito nala volt. Vegtelenul hosszu idonek tunt
mire odaeert hozzam a szakkal , de
meg igy is mi tortent. Ahogy Gabi meriteni probalta beakadt a 
szabadon levo wobbler egyik
harmashorga a merito halojaba. Na , gondoltam itt a vege , ez 
elmegy. Szepen lassan probaltuk igy a a
parthoz kozel huzni , es amikor sikerult a botot ledobva ket kezzel
ragadtam meg a halat. Megvan !  Egy
gyonyoru 3,5 kilos sullo volt az est koronaja.
  Eddig nem figyeltem ra , de mar eszre kellett vennem hogy eros
valtozas allt be az idojarasban. Bizony
villamlott , es dorgott az eg. Gabi mar ment volna , de en meg
ravettem hogy dobaljunk meg egy kicsit.
De felelmetes volt igy horgaszni , jobbrol balrol csapkodnak a
villamok ,  es meg a szel is
megerosodott. Irany haza ! Mikozben kerulgettuk a gatakat es a nyilt
Dunan vagunk at a tuloldalra  nem
mondom hogy nem feltem. Akkorakat villamlik hogy az valami orulet. 
De hiaba a felelem , minden
gond nelkul , ronggyaazva pakoltunk be a kocsiba. Csillagfenyes
sulloben ugyan most nem
gyonyorkodhettunk igy sem nem panaszkodhattunk ez is egy emlekezetes
horgaszat volt.
                                     
                                                         Szt. Attila