A hetvegen kerult kezembe - kotelezo kamarai tagsagom
gyumolcsekent - a Mernok Ujsag juliusi szama, amelyben a 12.
oldalon jelent meg Dr. Va'ga's Istva'n (okleveles mérnök,
egyetemi tanár, az MTA Vízgazdálkodási Bizottságának tagja)
cikke "A Tisza áprilisi árhulláma" címmel. Azzal a nem titkolt
kívancsisaggal olvastam el, hogy vajon kerul-e bele a szakcikkbe
egy kis biologiai (esetleg kifejezetten halas) vonal is?
Sajnos nem kellett csalodnom: a szakbarbarsag, a hatarteruleti
ismeretek es tudomanyok figyelembe nem vetele meg
mindig "ol, butit, es nyomorba dont"...

Elore elnezes kerve azoktol, akiket hidegen hagy, ide
masolom az inkriminalt cikk elso bekezdeset, illetve meg
egy idezetet. Ugy gondolom, hiven tukrozi a vizugyes
szakma szuklatokoruseget (termeszetesen tisztelet az altalam
eddig ismeretlen esetleges kiveteleknek):

"Dr. Va'ga's Istva'n:

A Tisza aprilisi arhullama

Az 1846-1908 kozott vegrehajtott Tisza-szabalyozas kovetkezmenyrendszere

A Tisza es mellekfolyoinak szabalyozasa az "osi arter" elhoditasaval,
hazank mai teruleten is 21 ezer negyzetkilometer arvizi biztonsaganak
megteremtesevel uj, masodik honfoglalas volt. Az orszag teruletenek
egynegyedet a vizi munkalatok, a magyar mernokok szaktudasa
szerezte meg az orszagnak. Tortenelmileg az elso szervezett
kornyezetvedelem az arvizmentesites es az arvizvedelem, a Tisza-volgy
vizszabalyozasa volt. Milliok megelhetesenek biztositasa, egeszseges
ivovizzel, es szennyvizkezelessel csak a rendezett teruleteken megoldhato
ellatasa az emberhez melto kornyezet megteremtese volt. Minden
arvizkatasztrofa egyben sulyos kornyezeti katasztrofa is lett volna.
Az arvizmentes sok elonye mellett hatranykent jelentkezett a szabalyozas
elotti legmagasabb vizszintek jelentekeny, 3-4 meteres emelkedese.
Ez az arvizmentesites szuksegszeru ara, mert a sik foldre egykor kiterult
vizmennyisegnek a toltesek kozott kellett maradnia. Tovabbi ara a
biztonsagnak a toltesek fenntartasi, fejlesztesi terhe, az arvizvedekezesek,
a vizugyi szolgalat ellatasanak rendszeres koltsege, amely viszont
akar egyetlen olyan napon is, amelyen egy-egy gatszakadast sikerul
elharitani, tobbszorosen megterul."

Ezutan a szerzo elemzi a szabalyozas 125 evenek arhullamait, tovabbra
is vizugyes szemellenzovel, majd rater az aprilisi arhullam targyalasara.
A kovetkezo kiemelest ebbol a reszbol vettem:

"A viztarozas "ketelu fegyver" voltara a Zagyva menti eset is ravilagit.
A Zagyva folyonak a Tiszaeval egyideju arhullamat a folyo torkolata
felett sikerrel szuksegtaroloba tereltek, s az aradas vegevel a vizugyi
szolgalat - amilyen hamar csak lehetett - a tarozo leuritesevel vissza
akarta azt adni a mezogazdasagnak. Ezt azonban megakadalyozta a
termeszetvedelmi hatosag - sajnalatosan: torveny biztositotta - tilalma,
mert szakembereik a madarak szamara kivanatosnak iteltek a vizfeluletet.
A sekely viztomeg azonban a terulet rothadasi termekeitol hamarosan
"berobbant", ami az elovilagban pusztulast idezett elo, rosszabb
helyzetet teremtve, mintha a vizet idejeben lebocsatottak volna. Sot, a
vizugyi szolgalatnak meg az elszennyezett viztomeg hatastalanitasaval is
gondja tamadt. A termeszet- es kornyezetvedelem onkenyes es
improvizalt akcioi itt magat a szandekolt celt kompromittaltak."

A magam reszerol melysegesen felhaboritonak tartom, hogy amikor
a vizugy celjai eleresevel megegyezo iranyunak tartja, akkor harcosan
hivatkozik a kornyezetvedelmi erdekekere, ellenkezo esetben viszont
ballisztikus ivben leszarja azokat (ld. a Tisza-tó vizszintjenek kerdese az
ivasi idoszakban, stb.) Azon, hogy a bevezetoben a szerzo a szabalyozas
hatasai kozott emlitest sem tesz az elovilagot ert, tobbnyire negativ
behatasokrol, mar meg sem lepodok. Ilyenkor kicsit szegyellem, hogy
ezekel a szemellenzos figurakkal egyutt vagyok a mernoktarsadalom
- talan a fentiek miatt is kicsit lebecsult - tagja.

MONO, a villamos


Kedves Mono,

Nagyon klassz, hogy kimasoltal egy ilyen altalunk nem ismert - altalam
biztos nem - ujsagbol egy cikket, amely talan (!?) erinthet minket is.
Koszi. Erdekes es tanulsagos. Az, hogy a mult szazadban, a
folyoszabalyozasok idejen csinaltak-e rosszat a folyoval, vagy sem, azt
az utokor donti el. Rosszat biztos nem akartak. MJ: mit tudtak akkor az
okologiai egyensulyrol, a veszelyeztetett halakrol stb.? Tele volt a viz
hallal, madarral es mindennel - cian es nehezfemek kivetelevel persze.
DE! hogy manapsag meg mindig a mult szazadi gondolkodasmoddal es
tudassal iranyitgatnak - az valoban felhaborito.

> Sajnos nem kellett csalodnom: a szakbarbarsag, a hatarteruleti
> ismeretek es tudomanyok figyelembe nem vetele meg
> mindig "ol, butit, es nyomorba dont"...

Ehhez megemlitenem a kis-balatoni peldat. A Zala aradasakor
a vizugyes azt szereti, ha lefolyik a viz mielobb,
a termeszetvedo (madarasz) azt, ha a siraly sziget ugy fel meter magasan
kiall a vizbol,
a halasz, ha a viz elonti a fuves partmenti reszeket es sokaig
fennmarad.

Vita, vita hatan es mindenkinek rossz lesz (a termeszetnek leginkabb).
Most mar lehet egymast okolni es a vetkeseket keresni. Egy biztos, ha
Laci bacsi (a gator) sokat ivott este es elfelejtette a zsilipet
megnyitni, akkor leivnak a pontyok, ha csak egy-ket napig reszeg, akkor
lesznek kis siralyok, ha viszont szabadsagot vett ki es megerkezett a
cimboraja akkor napokon belul minden viz lefolyik.

> akarta azt adni a mezogazdasagnak. Ezt azonban megakadalyozta a
> termeszetvedelmi hatosag - sajnalatosan: torveny biztositotta - tilalma,
> mert szakembereik a madarak szamara kivanatosnak iteltek a vizfeluletet.

Csak ugy csendben megjegyeznem, hogy a Termeszet nem csak madarakbol
all. A vilagon ugyanannyi halfaj el a vizekben, mint a tobbi osszes
gerinces (keteltu, hullo,  madar, emlos) egyuttveve.

Hat ennyi,

Laca, aki nem is lat sok valtozast a jovoben sem.


Hal!

Csak nehany megjegyzest fuznek a mernok "ur" szinvonalas
elmelkedesehez, amely szerintem egyszerre szegyen, rohej es meg sok
minden.

"Dr. Va'ga's Istva'n:

A Tisza aprilisi arhullama

Az 1846-1908 kozott vegrehajtott Tisza-szabalyozas kovetkezmenyrendszere

A Tisza es mellekfolyoinak szabalyozasa az "osi arter" elhoditasaval,
hazank mai teruleten is 21 ezer negyzetkilometer arvizi biztonsaganak
megteremtesevel uj, masodik honfoglalas volt. Az orszag teruletenek
egynegyedet a vizi munkalatok, a magyar mernokok szaktudasa
szerezte meg az orszagnak."


Megjegyzes: tipikus ontelt technokrata, korlatolt szemlelet. Amikor a Termeszet
megrazza magat, mindjart latszik, hogy ki az ur (lasd pl. idei
arviz).


"Tortenelmileg az elso szervezett
kornyezetvedelem az arvizmentesites es az arvizvedelem, a Tisza-volgy
vizszabalyozasa volt."


Megj.: A vizszabalyozas, a termeszetes, evszazezredek alatt kialakult
allapotok megvaltoztatasa, elohelyek totalis tonkretetele miota
kornyezetvedelem? Valaki vilagositson mar fel!


"Milliok megelhetesenek biztositasa, egeszseges
ivovizzel, es szennyvizkezelessel csak a rendezett teruleteken megoldhato
ellatasa az emberhez melto kornyezet megteremtese volt. Minden
arvizkatasztrofa egyben sulyos kornyezeti katasztrofa is lett volna."


Megj.: Szereny velemenyem szerin az arviz nem katasztrofa, hanem a folyo
eletenek termeszetes velejaroja, es az elet bolcsoje, legalabbis a
halak egy resze szamara, es szerintem az okori Egyiptom sem
katasztrofakent fogadt,a hogy a Nilus evente kiontve iszappal dusitja
a termofoldeket.

"Az arvizmentes sok elonye mellett hatranykent jelentkezett a szabalyozas
elotti legmagasabb vizszintek jelentekeny, 3-4 meteres emelkedese.
Ez az arvizmentesites szuksegszeru ara, mert a sik foldre egykor kiterult
vizmennyisegnek a toltesek kozott kellett maradnia. Tovabbi ara a
biztonsagnak a toltesek fenntartasi, fejlesztesi terhe, az arvizvedekezesek,
a vizugyi szolgalat ellatasanak rendszeres koltsege, amely viszont
akar egyetlen olyan napon is, amelyen egy-egy gatszakadast sikerul
elharitani, tobbszorosen megterul."

Ezutan a szerzo elemzi a szabalyozas 125 evenek arhullamait, tovabbra
is vizugyes szemellenzovel, majd rater az aprilisi arhullam targyalasara.
A kovetkezo kiemelest ebbol a reszbol vettem:

"A viztarozas "ketelu fegyver" voltara a Zagyva menti eset is ravilagit.
A Zagyva folyonak a Tiszaeval egyideju arhullamat a folyo torkolata
felett sikerrel szuksegtaroloba tereltek, s az aradas vegevel a vizugyi
szolgalat - amilyen hamar csak lehetett - a tarozo leuritesevel vissza
akarta azt adni a mezogazdasagnak. Ezt azonban megakadalyozta a
termeszetvedelmi hatosag - sajnalatosan: torveny biztositotta - tilalma,
mert szakembereik a madarak szamara kivanatosnak iteltek a vizfeluletet.
A sekely viztomeg azonban a terulet rothadasi termekeitol hamarosan
"berobbant", ami az elovilagban pusztulast idezett elo, rosszabb
helyzetet teremtve, mintha a vizet idejeben lebocsatottak volna. Sot, a
vizugyi szolgalatnak meg az elszennyezett viztomeg hatastalanitasaval is
gondja tamadt. A termeszet- es kornyezetvedelem onkenyes es
improvizalt akcioi itt magat a szandekolt celt kompromittaltak."

Megj.: Erre mar inkabb nem is irok semmit. Onkenyes akciok? Miert, a vizugy
es igen tisztelt mernok ur nem onkenyesek? Nem ugy vettem ki a
szavaibol, hogy olyan nagyon figyelembe venne masok allaspontjat.


A magam reszerol melysegesen felhaboritonak tartom, hogy amikor
a vizugy celjai eleresevel megegyezo iranyunak tartja, akkor harcosan
hivatkozik a kornyezetvedelmi erdekekere, ellenkezo esetben viszont
ballisztikus ivben leszarja azokat (ld. a Tisza-tc vizszintjenek kerdese az
ivasi idoszakban, stb.) Azon, hogy a bevezetoben a szerzo a szabalyozas
hatasai kozott emlitest sem tesz az elovilagot ert, tobbnyire negativ
behatasokrol, mar meg sem lepodok. Ilyenkor kicsit szegyellem, hogy
ezekel a szemellenzos figurakkal egyutt vagyok a mernoktarsadalom
- talan a fentiek miatt is kicsit lebecsult - tagja.

MONO, a villamos



Egyetertek, MONO, de ne szegyelld magad egy kicsit sem, szerintem
szegyellje magat a mernok ur, es valamennyire az ujsag szerkesztoje
is. Egy ilyen cikk megirasa a szemellenzosseg, a szakbarbarsag olyan
netovabbja, amely szerintem egy szerkesztonek szemet kell, hogy
szurjon.

Mr. Raffay
aki szomoru, hogy el meg az olyan mentalitas, mint a mernok ure